„Csak úgy legyünk övék, ha ők a hazáé” – hirdette Petőfi Sándor felesége. De nemcsak neki, hanem sok más nőnek komoly szerepe volt az 1848-as forradalom alakulásában. Hogyan fogadták a csak női honvédekből álló alakulatot Görgeiék? Egyáltalán mekkora mozgástere volt egy nőnek, és milyen szereplehetőségek álltak előtte, ha tevékenyen részt kívánt venni a magyar szabadság ügyének előmozdításában?
Sem a nők részvétele a forradalomban, sem a nyelvkérdés, mint a filmben központinak ábrázolt probléma, sem az a politikai légkör, amit felvázol a Most vagy soha!, nem úgy van bemutatva Rákay Philip kalandfilmjében, ahogy az a valóságban volt. A hétmilliárdos alkotás valamiért éppen arról feledkezik meg, amiért a márciusi ifjak valójában harcoltak. Interjú Szendrey Júlia kutatójával, Gyimesi Emese történésszel.
A Z generációhoz közel álló formában mutatja be az Erkel Színház rendhagyó darabja Petőfi és Szendrey Júlia szerelmét.
Online böngészhetővé vált a költő feleségének naplója is.
Nem felelt meg annak, amit egy női szerzőtől elvártak volna, és meg is rökönyödtek rajta a kortársak, ő viszont nem félt frappáns szövegekben kifejezni a véleményét. Szendrey Júlia feledésbe merült elbeszéléseit most először olvashatjuk nyomtatásban Gyimesi Emese kutatónak köszönhetően. Szendrey egy forrongó, gyökeres átalakulások előtt álló korban alkotott, és nemcsak múzsa volt, hanem a saját útját járó alkotó ember is.
Ritka és különleges alkalom, amikor a régmúlt időket gyerekek feljegyzéseiből is megismerhetjük. Márpedig Szendrey Júlia gyerekei lelkesen számoltak be leveleikben és az ajándékba készített újságukban a korabeli történésekről. A zömében most először kiadott levelezésekből nemcsak egy 19. századi értelmiségi család mindennapjai rajzolódnak ki, hanem a tragikusan fiatalon elhunyt Petőfi Zoltán személyiségét is árnyaltabban ismerhetjük meg, mint ahogy azt a kritikusai megörökítették az utókornak.
Szendrey Júlia alakjához máig szorosan tapad a hűtlenség bélyege épp úgy, mint az, hogy állítólag az elsők között volt Magyarországon, aki rövidre vágatta a haját, nadrágot hordott és szivarozott. A ma 190 éve született Szendrey Júliáról kevesen tudják, hogy költőként és műfordítóként is elismerték a kortársak. Költői hagyatékának jelentős része viszont elveszni látszott, míg 2010-ben Gyimesi Emese meg nem találta. Az első, teljes kiadás alkalmából beszélgettünk az irodalomtörténésszel.
Petőfi Sándort és Szendrey Júliát közösen ábrázoló szobrot avattak pénteken a nyugat-kínai Csungkingban. Szőcs Géza szerint a szobor azt a Petőfit jeleníti meg, akihez minden kínainak van kötődése.
14 történelmi játékfilm forgatókönyvének fejlesztésére adott pénzt a Magyar Nemzeti Filmalap. Ez alapján film készülhet majd Szendrey Júliáról, a Mátyás király seregét kísérő nőkről, de Bartók Béla élete és egy 1989-es történet is vászonra kerülhet.
